Ma, amikor a magyarországi fürdőkultúra a reneszánszát éli, és a köznapi ember is kezdi felismerni a gyógyfürdők gyógyító hatását, egyre többen hódolnak a fürdőkultúrának, mind egészségmegőrzési, mind gyógykezelési célból. De vajon tudjuk-e, milyen régre nyúlik vissza a fürdők hagyománya? A törökfürdőknek indultunk nyomába.

Törökkori hagyományok – ma is?

A törökfürdők eredetileg nem mások, mint közfürdők, törökül hamam, melynek jelentése: forró. A törökök már évszázadokra visszamenőleg tudták, hogy a fürdőzés igen fontos az egészségük megőrzése szempontjából. A törökfürdők kezdetben csupán tisztálkodási célokat szolgáltak, hiszen eleinte nem volt minden házban saját fürdőszoba, így a törökök és az arabok közfürdőkbe jártak tisztálkodni. Ez mind a kultúrájuk, mind a vallásuk szerves részét képezte, és fontos rituálénak számított. A fürdők kialakítása is a vallásnak megfelelően készült, az univerzumot, a paradicsomi állapotokat jelképezte.

A törököknél még korábban a rómaiak alakítottak ki fürdőket, ezeket a mintákat követték a törökök a kialakításuknál, ám később a törökfürdők megtalálták a saját útjukat a kialakítás terén is. A klasszikusan kialakított törökfürdők három részből álltak: az öltözőteremből, az átmeneti helyiségből és magából, a forró fürdőből. A forró fürdőterem közepén a masszázs elvégzésére kialakított márványlapot helyeztek el, a fal mentén pedig mosdómedencék kerültek kialakításra, melybe hideg vizet öntöttek, a test hűtésére. Nagyobb fürdőkben a fürdőteremből kisebb kamrák nyíltak. Külön helyiség szolgált a fűtőkemence számára, mely fűtötte a padlózat alatt kiépített fűtőrendszert. A törökfürdők kialakításának rendszere korának magasan fejlett rendszerét mutatta, hiszen ekkor már ismerték a padlófűtést, a csatornarendszert, és ezeket magas színvonalon alkalmazták is e fürdőkben. A fürdők kialakításának, a víz- és csatornarendszernek a kiépítését igen nagy szakértelemmel végezték, dugulás szinte soha nem fordult elő, a duguláselhárítás problémáját nem is ismerték, és a fennmaradt fürdőknél nem egy helyen még ma is a régi csatornarendszer van használatban.

A fürdők használatát tekintve külön kerültek kialakításra a nők és külön a férfiak által használt, vagy megosztott fürdők. Ez utóbbiak elkülönült napon álltak a férfiak és a nők rendelkezésére vagy a termek kettéosztásával oldották meg a nemek elkülönülését. A női fürdőkben a testápolás magas szinten zajlott, ebben a korban már ismerték az agyagpakolást, a bőrtisztítás különféle formáit, igénybe vehettek masszázst, hajfestést vagy szőrtelenítést. Hanyatlásuk a fürdőszobák elterjedésével magyarázható, a huszadik századra jelentőségük mind a török, mind az arab világban lecsökkent.

Törökfürdők hazánkban

A törökök az általuk meghódított területeken is magukkal hozták kultúrájukat, így törökfürdőket is építettek. Hazánkban is így történt, ennek egyik építészeti emléke Budán majdnem teljes egészében fennmaradt. Nálunk több olyan fürdő is működik jelenleg, amely még ma is törökfürdőnek minősül, ilyen például Budapesten a Rudas gyógyfürdő és a Király gyógyfürdő is.

A török fürdők népszerűségét és elterjedtségét mutatja, hogy a régészek csak Budán hat törökfürdőnek bukkantak a nyomára, ebből négy még ma is üzemel. Azonban nem csak Budán, hanem a Török Porta más részein is üzemeltek törökfürdők, melyre a régészeti feltárások, nyújtanak bizonyítékot. Így találhatunk törökfürdőkre utaló nyomokat Székesfehérváron, Pécsett, Esztergomban, Gyulán, Szegeden, Hatvanban, Szekszárdon. A kutatók mintegy 75-re teszik a 150 éves török hódoltság idején kiépített törökfürdők számát Magyarországon.