Az előadások keretében elhangzott tények röviden:

• Pécs 2005 óta nem kerül be a 10 leglátogatottabb hazai település közé;
• A 2010-es EKF év nem hozott tartós növekedést a turisták számát tekintve, az elérhetőség javulása (autópálya) inkább az 1 napos kirándulás lehetőségét fokozta;
• Pécsnek jelenleg nincs egész évben nyitva tartó strandfürdője (élményfürdője, aquaparkja), és a jelenlegi kínálat a felújított Hullámfürdővel együtt is messze elmarad a megyei jogú városok esetében manapság elvárható szinttől;
• A 150.000 fős lakosság egy része más – zömében baranyai – fürdőkbe jár, ezért egy pécsi fürdő komoly kockázatot jelentene a piaci versenytársakra nézve;
• A fürdőfejlesztés és főleg az üzemeltetés komoly szakértelmet kíván: az országban már több beruházásról is viszonylag hamar kiderült, hogy finanszírozhatatlanok (lásd például: http://hvg.hu/gazdasag/20140628_Elado_a_dunaujvarosi_elmenyfurdo/ és http://termalonline.hu/termal-hirek/ujra-kinyitott-az-esztergomi-termalfurdo);
• Üzleti szempontból megfelelően csak a nemzetközi jelentőségű fürdőink működnek;
• Az elkövetkező években az egészségturizmus (az egészségügyi állapot megőrzése, helyreállítása, illetve a megelőzés) iránti igény tovább fog erősödni az idegenforgalmon belül;
• Ami a termálvíz rendelkezésre állását illeti, Pécs közvetlen környezetében viszonylag csekély számú kutatás folyt eddig, bár kicsi az esélye a földrajzi-geológiai adottságok miatt;
• A tervezett fürdőfejlesztéssel egyértelműen gazdagodna a városi szabadidős infrastruktúra, ami elsősorban a pécsiek számára biztosítana kikapcsolódási (rekreációs, sportolási, stb.) lehetőségeket, de egyben a turisták is igénybe vehetnék (azaz a fürdő elsődlegesen közösségi – és mellékesen turisztikai – célokat láthat el);
• A turizmus fejlesztéséhez azonban alapvetően nem strandfürdőre van szükség, hanem komplex turisztikai termékcsomagokra, sokkal hatékonyabb városmarketingre, Pécs meglévő és ismert értékeinek, hagyományainak a jobb kihasználására.

Összességében tehát egy (részben) fedett, egész évben nyitva tartó, élményelemeket tartalmazó fürdőben érdemes gondolkodni, de csak alapos előkészítést, korrekt megvalósíthatósági tanulmány elkészítését követően, amely elsősorban a pécsi lakosság igényeit veszi figyelembe.

Kulcskérdés a helyszín kiválasztása is, illetve a pénzügyi források megtalálása, hiszen az Európai Unió a mostani periódusban a jelek szerint nem fogja támogatni a fürdőfejlesztéseket.

Aktualitása miatt végül ide kívánkozik egy friss hír, mely szerint wellness-elemeket is tartalmazó szálloda épül a belváros déli részén:

http://www.pecsma.hu/pecs-aktual/uj-medihotel-epul-a-rak-helyen/

Különösen érdekes ez annak ismeretében, hogy a pécsi szállodák jelenlegi átlagos szobafoglaltsága 36,6 % (azaz nagyjából minden 3. szoba van csak kiadva), a szobák átlagára pedig nagyon alacsonynak számít (10.859,- Ft). A siklósi példából kiindulva valószínűsíthető, hogy egy korszerű fürdő és egy közvetlenül mellé épített szálloda kölcsönösen erősítheti egymást, a keresleti oldal helyzete azonban nem indokolja a szállodaépítést; utóbbi inkább a meglévők jövedelmezőségét (és az amúgy is nyomott árakat) csökkenti a jelen körülmények között.

P.A.